Outdoor  »  Outdoor tippek  »  Robert F. Scott végzetes útja az Antarktiszra

Robert F. Scott végzetes útja az Antarktiszra

2007. február 13.
 
Eddig 0 hozzászólás
Robert Falcon Scott brit felfedező és tengerésztiszt dédelgetett álma volt, hogy első emberként érje el a Déli-sarkot. E vágya nem teljesült, mert riválisa, a norvég Roald Amundsen alig több mint egy hónappal megelőzte.
Amundsen 1911. december 14-én, Scott pedig a következő évben, január 17-én érte el a Déli-sarkot, s pillantotta meg (leírhatatlan csalódást érezve) a póluson kitűzött norvég zászlót, s a győztes otthagyott sátrát.

A kezdetek

Scott a Plymouth melletti Devonportban, devonshire-i családban született 1868. június 6-án. Birtokuk a flotta hajóépítő műhelyének közelében feküdt, s a család sokat – vagyont és rangot – köszönhetett a haditengerészetnek. Az apai nagyapa, Robert egyik testvérével együtt hajópénztárnok volt. Vagyonát egyrészt a napóleoni háborúk idején szerzett hadizsákmányból, másrészt a tisztségéből adódó lehetőségek kihasználásából szerezte. Amikor visszavonult a hajózástól, megvásárolta az említett birtokot, meg hozzá egy kis plymouthi sörfőzdét. Robert három idősebb fia az indiai hadsereg katonája lett, csak a legkisebb, John Edward maradt otthon és vitte tovább a családi vállalkozást. Később megházasodott, feleségül vette Hannah Cuminget, egy flottakapitány nővérét, hogy a tengerészvérvonal megmaradjon. 

Nos, Robert Falcon Scott az említett John Edward és Hannah Cuming gyermekeként látta meg a napvilágot. Atyja a Királyi Haditengerészet (Royal Navy) kötelékében vélte biztosítottnak fia jövőjét. Így a – Falcon névből képzett „Con” szóval becézett – fiú 1881-ben, tizenhárom évesen kadét lett a Darthmouthban horgonyzó Britannia kiképzőhajón.

A haditengerészet kötelékében leszolgált évek után „Con” záróvizsgát tett, s 1883 nyarán huszonhat növendék közül hetedikként végzett. Kinevezték midshipmannek, amely a kadét és az alhadnagy közötti rendfokozat volt. Ezt négyéves tengeri szolgálat követte, mely után egy év elméleti képzést kapott a Haditengerészeti Akadémián. A gyakorlati és elméleti ismeretek elsajátítását követően immár, mint hadnagy, tisztté lépett elő, majd torpedós kiképzésre vezényelték, s 1893-tól torpedós hadnagyként teljesítette a szolgálatát.

Előbb 1897-ben főhadnagy lesz, majd 1899-ben, midőn a Majestic nevű hajón teljesít szolgálatot, az angol Királyi Földrajzi Társaság titkára őt javasolja az Antarktiszra tervezett expedíció vezetőjének. Az admiralitás az indítványt jóváhagyta, s előbb fregattkapitánnyá léptették elő, majd megkapta parancsnoki kinevezését a Discovery nevű hajóra.

Az első kísérlet

A parancsnok bármit megtett volna azért, hogy előléptessék, és tulajdonképpen nem vonzotta különösebben a jég világa, de éppen ideje volt letennie valamit az asztalra ahhoz, hogy megkapja a hőn áhított harmadik aranycsíkot a kabátujjára. Ahogy ő fogalmaz: „Nem volt sem kellő nyugalmam, sem békességem, hogy bármivel törődjek az előléptetésen kívül.” Scott felajánlkozását az antarktiszi expedíció vezetésére tehát egyetlen cél motiválta, és ez nem a természet iránti határtalan szerelem volt.

Robert F. Scott 1901. augusztus 6-án indult útnak Angliából az Antarktisz felé a Discovery nevű hajó parancsnokaként. Az Antarktisz óriási kiterjedésű, kietlen és barátságtalan vidék, ahol síkságok, vulkánok és hatalmas hasadékok váltogatják egymást a jégtakaró alatt, s ahol a környező tengereken szigeteket képező roppant terjedelmű jéghegyek úszkálnak. A szél itt nem ritkán 200 km/h sebességgel süvít, a hőmérséklet pedig olykor –90 fokig süllyed.

Scott 38 emberével, köztük Edward Adrian Wilsonnal (1872–1912) és a tengerésztiszt Ernest Henry Shackletonnal (1864–1922) vállalkozott a feladatra. Hut Pointnál 1902. február 11-én kötöttek ki, majd felépítették szálláshelyüket. A nyári időszakokat arra használták fel, hogy felfedezőutakat tegyenek a szánokkal az Antarktisz Victoria Land elnevezésű, új-zélandi fennhatóság alá tartozó és James Clark Ross által még 1841-ben felfedezett vidéken. Egyik útjuk alkalmával 725 mérföldet sikerült legyűrniük egyhuzamban. Legjelentősebb mégis az az útjuk volt, melynek során Scott, Wilson és Shackleton elérték a déli szélesség 82 16’33’ fokát. Ezzel 1902. december 30-án mindenki másnál délebbre jutva, 465,4 km-re közelítették meg a Déli-sarkot!

 

 

A történet végkimenetelét a Sportpiacból tudhatjátok meg!