Vízisport  »  Surf & kite  »  Maui - szörftúra

Maui - szörftúra

Hollósi Péter / www.windsurfbolt.hu
 
2015. január 16.
 
Eddig 0 hozzászólás
Van egy hely, ahova minden szél- és hullámlovas vágyik - ez a Hawaii szigetcsoport a Csendes óceán közepén - a windsurf szerelmeseinek Maui – Hookipa Beach.
Már amikor szörfökkel kezdtem kereskedni, motivált, hogy kedvenc sportomon keresztül ehhez hasonló kultikus helyekre is könnyebben eljuthatok. Amikor a Goya / Quatro márkák képviseleti jogát megkaptam szinte karnyújtásnyira került Hawaii, ezen márkák bázisa. Mivel mind az alapítókkal, a Goya testvérekkel, illetve a vitorlatervező Jason Diffin-nel (korábban ő a Simmerstyle-nál dolgozott) remek a kapcsolat, így egyszerű volt segítségükkel megszervezni egy teszteléssel, gyárlátogatással, nyaralással egybekötött utazást.
Maui - szörftúra

Az eredetileg többnemzetiségű csapat középpontja Keith Teboul deszkashaper, aki lényegében az összes híres PWA és AWT versenyzőnek tervezett már egyedi custom deszkát, azon kívül, hogy széria deszkák sorozatát köszönhetjük neki.

Elképesztő érzés a Quatro központba betérni bármikor, mivel szinte biztos, hogy pár top versenyzőt ott találunk. Extra szerencsés volt a márciusi időpont, mert a SimmerStyle és a North Sails is pont most tartotta a 2015-ös vitorláik fotózását és az AWT nyitópartyja is pont most volt – „véletlenül” pont a Pauwela Cannery-ben.

A teljesség igénye nélkül, de találkoztunk Francisco Goya-val, Levi Siver-rel, Camille Juban-nal, a vízen többnyire Ricardo Campello, Klaas Voget, Ben Proffitt és Victor Fernandez volt a főszereplő Hookipa-n.

Nem tűnik úgy, mintha világsztárok lennének, bárkivel szívesen váltanak pár szót, miközben a jövő új felszereléseit (a forradalmi 3 latnis wave vitorlák) is megleshetjük náluk. A helyiek olyan természetességgel állnak a szörfözéshez, ami irigylésre méltó. Délután kettőkor bezár a bolt és a társaság lemegy szörfözni.

Megtehetik, mert szinte minden nap fúj a szél, és törnek a hullámok. Ez az az életstílus, amit a világ minden pontján napi 8 órában dolgozó emberek joggal irigyelnek. Állandó 24-26 fokos víz, meleg levegő, csodaszép környezet, az amerikai luxus a sziget déli és nyugati oldalán, a háborítatlan természet az északi és keleti részeken. Érthető, ha sokan ottragadnak a szigeten, az „aloha” érzés mindenkit beszippant, a nyugalom átjárja az embereket, nem rohannak.
Maui - szörftúra

A legtöbben természetesen az idegenforgalomban dolgoznak, de sokan egyedi kézműves termékeket készítenek és rengeteg festő-, fotó- és képzőművész nyit galériát. A témakör legtöbbször a szörfözés, a hullámlovaglás, az óceán, a sokszínűség és az elmaradhatatlan bálnák és teknősök. Az utakat óriási terepjárók és platós amerikai szörnyek uralják, de mindegyiken van legalább egy szörf, egy SUP deszka, egy tengeri kajak vagy a helyi oldaltámaszos kenu (malia).

A képeslapra illő partszakaszokon túravezetők viszik a csoportokat, legtöbbször hátszeles útirányokat választva, hogy az evezőknek legyen idejük a tájban gyönyörködni. Gyakran a parttól messze is feltűnnek SUP túrázók, akik igazán testközelben érezhetik a decembertől áprilisig itt telelő bálnákat. A búvárokat és snorkelezőket is csapatokban találjuk meg a korallzátonyok közelében, ahol együtt úszhatnak a méteres hawaii zöld teknősökkel és egzotikus halakkal.

A legnagyobb tömeget a hullámlovasok alkotják, nekik minden partszakasz játszótér, mert az északi oldalon igazi 3 méteres tökéletes hullámok, a déli oldalon pedig lassú, ritka kisebb tanulóhullámokon gyakorolhatnak – legalábbis az ekkor uralkodó észak-keleties (trade winds) szelekben. A különböző sportolók tiszteletben tartják egymást, de fontos szabályként délelőtt 11 előtt nem szabad windsurf-fel vízre szállni, mert eddig a hullámszörfösöké és a parti horgászoké a terep.
A vizisportokon kívül a sziget belseje is rengeteg lehetőséget rejt. Az úthálózat ritka és egyszerű, a távok rövidek így a kerékpárosoknak is jut tér. A legkedveltebb bringás útvonal a Haleakala vuklán 3000m-es csúcsáról reggel legurulni napfelkeltekor a tengerig – ide is szervezett formában viszik fel az érdeklődőket, de a legsportosabbak fel is tekerhetnek, arra is láttunk példát. A vulkánra lovas és gyalogtúrákat is szerveznek, de a holdbéli táj különösebb megerőltetés nélkül is megcsodálható, mert a csúcsig fel lehet jutni autóval. A hegy tetején percenként változik az időjárás, felhők jönnek és újra kisüt a nap.

Hasonlóan szélsőséges klímájú a sziget észak-keleti oldala. Az itt vezető út a Road to Hana, a világ leglélegzetelállítóbb útjai közé tartozik. Paia, a hippik városából indul és a Seven Sacred Pools folyótorkolatig tart. Közben olyan csodákat láthatunk mint, Haiku-nál a Jaws (Hawaii legnagyobb hullámtörése, télen), a Twinfalls esőerdő vízesésekkel, erdei tavakkal, ananászültetvénnyel, a Waikamoi Ridge erdei túraútvonal, indákkal és liánokkal, a Garden of Eden és a Keanae arborétum, a Wailua vízesés, majd a Waianapanapa fekete homokú strandja és a Red sand Beach illetve  a hihetetlen méretű Waimoku falls vízesés a Kipahulu völgyben, amihez egy elképesztő bambuszerdőn át vezet a túraösvény.
Az autóút az Oheo Gulch-ig alig 50 kilométer, de a nehézségi fokra jó példa, hogy a rengeteg látnivaló mellett egy nap kevés rá, illetve nekünk a visszaút megállás nélkül 3 óráig tartott a kanyarok és egysávosra szűkülő, ámde kétirányú hidak miatt. Ezen a partszakaszon mindent eredeti állapotban hagytak meg, nincs benzinkút, nincs vendéglő, nincsenek boltok csak a háborítatlan meredek hegyoldalak és áthatolhatatlan esőerdő és néhány banánkenyér- és kókuszárus.
A vulkán átellenes oldalán Kihei-Wailea-Makena üdülővárosok az északi oldalt ellensúlyozzák. A partot itt luxusnyaralók, üdülőtelepek, golfpályák és hotelek uralják, de olyan ízlésesen megépítve, hogy egyáltalán nem tűnnek tájidegennek. Ezen a részen a tenger nyugodt, melegebb, ritkábban esik az eső (nyáron kifejezetten száraz). Pálmafás – ahonnan néha tényleg leesik egy kókuszdió, homokos strandok érik egymást és a parton hosszú sétákat lehet tenni, mert a partmenti sétány közös, bárki használhatja, még akkor is ha egy neves szálloda parkján halad keresztül. Erre többen nyaralnak, de az ide érkezők mindig barátságosak, bárkivel szóba elegyednek, nyakukban virágfűzér és látszik rajtuk az „aloha” a gondtalanság. Sokan közülük jógáznak és a futnak.

Az őslakosok és a betelepült nemzetek látszólag harmóniában élnek, még nem okozott komoly gondot a betelepülők száma, de néhányan nem szeretik a „rezervátumban élünk” szerepet, megint mások pedig szeretnék megőrizni a függetlenségüket és elzárkóznak a fejlesztésektől. Az amerikai hatás nyilvánvaló, minden településen bevásárlóközpontok nyíltak, de sosem természetvédelmi területen, és gondosan vigyáznak, hogy szemét és szennyeződés ne kerüljön az utcára vagy a természetbe. Az ételek viszont főleg az ázsia konyhából származnak, gyakran lehet látni a parkokban sütögető családokat. Az idegenforgalmi vállalkozásokat pl. autóbérlés és szállásközvetítés gyakran európai betelepülők működtetik.
Különleges élmény volt belecsöppenni ebbe az álomvilágba, ami annyira különbözik minden szempontból Európától, mégis olyan biztonságos és valóban olyan, mint a paradicsom.

Írta: Hollósi Péter (www.windsurfbolt.hu Vento szörfbolt Érd)
Fotók: Hollósi-Szupper Tünde



Címkék: